Changeset View
Changeset View
Standalone View
Standalone View
documentation/content/hu/books/handbook/cutting-edge/_index.adoc
Show First 20 Lines • Show All 457 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
Ha nem tartunk igényt a dokumentáció PostScript(R) vagy PDF változatára, akkor ehelyett inkább érdemes megfontolnunk a package:textproc/docproj-nojadetex[] port telepítését. Ebben a változatban a teTeX betûszedõ rendszer kivételével az összes segédprogram megtalálható. Mivel a teTeX önmagában nagyon sok segédeszköz telepítését jelenti, ezért amennyiben a PDF változat ténylegesen nem szükséges, érdemes eltekinteni a telepítésétõl. | Ha nem tartunk igényt a dokumentáció PostScript(R) vagy PDF változatára, akkor ehelyett inkább érdemes megfontolnunk a package:textproc/docproj-nojadetex[] port telepítését. Ebben a változatban a teTeX betûszedõ rendszer kivételével az összes segédprogram megtalálható. Mivel a teTeX önmagában nagyon sok segédeszköz telepítését jelenti, ezért amennyiben a PDF változat ténylegesen nem szükséges, érdemes eltekinteni a telepítésétõl. | ||||
==== | ==== | ||||
A CVSup telepítésével kapcsolatban pedig részletesebb információkat a crossref:mirrors[cvsup,CVSup használatával] foglalkozó szakaszban olvashatunk. | A CVSup telepítésével kapcsolatban pedig részletesebb információkat a crossref:mirrors[cvsup,CVSup használatával] foglalkozó szakaszban olvashatunk. | ||||
[[updating-documentation-sources]] | [[updating-documentation-sources]] | ||||
=== A dokumentáció forrásának frissítése | === A dokumentáció forrásának frissítése | ||||
A [.filename]#/usr/shared/examples/cvsup/doc-supfile# konfigurációs állomány segítségével a CVSup képes letölteni a dokumentáció forrásállományainak legfrissebb példányait. Itt a frissítést alapértelmezés szerint egy nem létezõ géptõl fogjuk kérni (mivel ezt kötelezõ kitölteni), azonban a man:cvsup[1] programnak egy parancssori paraméter segítségével megadhatjuk melyik CVSup szerverrõl töltse le a forrásokat: | A [.filename]#/usr/share/examples/cvsup/doc-supfile# konfigurációs állomány segítségével a CVSup képes letölteni a dokumentáció forrásállományainak legfrissebb példányait. Itt a frissítést alapértelmezés szerint egy nem létezõ géptõl fogjuk kérni (mivel ezt kötelezõ kitölteni), azonban a man:cvsup[1] programnak egy parancssori paraméter segítségével megadhatjuk melyik CVSup szerverrõl töltse le a forrásokat: | ||||
[source,shell] | [source,shell] | ||||
.... | .... | ||||
# cvsup -h cvsup.FreeBSD.org -g -L 2 /usr/shared/examples/cvsup/doc-supfile | # cvsup -h cvsup.FreeBSD.org -g -L 2 /usr/share/examples/cvsup/doc-supfile | ||||
.... | .... | ||||
Ne felejtsük el a _cvsup.FreeBSD.org_ helyére beírni a hozzánk földrajzilag legközelebb elhelyezkedõ CVSup szervert. Ezek teljes listáját a crossref:mirrors[cvsup-mirrors,CVSup oldalak] tartalmazza. | Ne felejtsük el a _cvsup.FreeBSD.org_ helyére beírni a hozzánk földrajzilag legközelebb elhelyezkedõ CVSup szervert. Ezek teljes listáját a crossref:mirrors[cvsup-mirrors,CVSup oldalak] tartalmazza. | ||||
Egy ideig eltarthat, amíg elõször letöltjük a forrásokat. Várjuk meg türelmesen, amíg befejezõdik a mûvelet. | Egy ideig eltarthat, amíg elõször letöltjük a forrásokat. Várjuk meg türelmesen, amíg befejezõdik a mûvelet. | ||||
Késõbb a forrásokat ugyanezzel a paranccsal tudjuk frissíteni. A CVSup ugyanis mindig csak a legutóbbi futtatása óta történt változásokat tölti le, ezért késõbb már ez a lépés jelentõsen felgyorsulhat. | Késõbb a forrásokat ugyanezzel a paranccsal tudjuk frissíteni. A CVSup ugyanis mindig csak a legutóbbi futtatása óta történt változásokat tölti le, ezért késõbb már ez a lépés jelentõsen felgyorsulhat. | ||||
A források letöltése után a dokumentációt például az ekkor keletkezett [.filename]#/usr/doc# könyvtárban található [.filename]#Makefile# használatával állíthatjuk elõ. Tehát miután az [.filename]#/etc/make.conf# állományban beállítottuk a `SUP_UPDATE`, `SUPHOST` és `DOCSUPFILE` változókat, le tudjuk futtatni a következõ parancsot: | A források letöltése után a dokumentációt például az ekkor keletkezett [.filename]#/usr/doc# könyvtárban található [.filename]#Makefile# használatával állíthatjuk elõ. Tehát miután az [.filename]#/etc/make.conf# állományban beállítottuk a `SUP_UPDATE`, `SUPHOST` és `DOCSUPFILE` változókat, le tudjuk futtatni a következõ parancsot: | ||||
[source,shell] | [source,shell] | ||||
.... | .... | ||||
# cd /usr/doc | # cd /usr/doc | ||||
# make update | # make update | ||||
.... | .... | ||||
Az elõbb említett man:make[1] változók jellemzõ értékei: | Az elõbb említett man:make[1] változók jellemzõ értékei: | ||||
[.programlisting] | [.programlisting] | ||||
.... | .... | ||||
SUP_UPDATE= yes | SUP_UPDATE= yes | ||||
SUPHOST?= cvsup.freebsd.org | SUPHOST?= cvsup.freebsd.org | ||||
DOCSUPFILE?= /usr/shared/examples/cvsup/doc-supfile | DOCSUPFILE?= /usr/share/examples/cvsup/doc-supfile | ||||
.... | .... | ||||
[NOTE] | [NOTE] | ||||
==== | ==== | ||||
Mivel a `SUPHOST` és a `DOCSUPFILE` változók értékét a `?=` szimbólummal állítottuk be, lehetõségünk van a parancssorból ezeknek más értékeket adni. Az [.filename]#/etc/make.conf# állományba általában így érdemes felvenni a változókat, így nem kell minden alkalommal módosítani, amikor valamilyen új beállítást akarunk kipróbálni. | Mivel a `SUPHOST` és a `DOCSUPFILE` változók értékét a `?=` szimbólummal állítottuk be, lehetõségünk van a parancssorból ezeknek más értékeket adni. Az [.filename]#/etc/make.conf# állományba általában így érdemes felvenni a változókat, így nem kell minden alkalommal módosítani, amikor valamilyen új beállítást akarunk kipróbálni. | ||||
==== | ==== | ||||
[[updating-documentation-options]] | [[updating-documentation-options]] | ||||
=== A dokumentáció különbözõ beállításai | === A dokumentáció különbözõ beállításai | ||||
A FreeBSD dokumentációjához tartozó, frissítést és elõállítást végzõ rendszernek van néhány olyan beállítása, amelyekkel kérhetjük kizárólag csak a dokumentáció egyes részeinek frissítését vagy bizonyos kimeneti formátumok használatát. Ezek vagy globálisan az [.filename]#/etc/make.conf# állományban, vagy pedig a parancssorból, a man:make[1] program paramétereként adhatóak meg. | A FreeBSD dokumentációjához tartozó, frissítést és elõállítást végzõ rendszernek van néhány olyan beállítása, amelyekkel kérhetjük kizárólag csak a dokumentáció egyes részeinek frissítését vagy bizonyos kimeneti formátumok használatát. Ezek vagy globálisan az [.filename]#/etc/make.conf# állományban, vagy pedig a parancssorból, a man:make[1] program paramétereként adhatóak meg. | ||||
Ízelítõül néhány közülük: | Ízelítõül néhány közülük: | ||||
`DOC_LANG`:: | `DOC_LANG`:: | ||||
Az elõállítandó és telepítendõ nyelvû dokumentáció felsorolása, tehát például csak az angol dokumentáció esetén ez `en_US.ISO8859-1`. | Az elõállítandó és telepítendõ nyelvû dokumentáció felsorolása, tehát például csak az angol dokumentáció esetén ez `en_US.ISO8859-1`. | ||||
`FORMATS`:: | `FORMATS`:: | ||||
Az elõállítandó dokumentáció kimeneti formátumainak felsorolása. Itt pillanatnyilag értékként a `html`, `html-split`, `txt`, `ps`, `pdf` és `rtf` jelenhet meg. | Az elõállítandó dokumentáció kimeneti formátumainak felsorolása. Itt pillanatnyilag értékként a `html`, `html-split`, `txt`, `ps`, `pdf` és `rtf` jelenhet meg. | ||||
`SUPHOST`:: | `SUPHOST`:: | ||||
A frissítéshez használt CVSup szerver hálózati neve. | A frissítéshez használt CVSup szerver hálózati neve. | ||||
`DOCDIR`:: | `DOCDIR`:: | ||||
Az elkészült dokumentáció telepítésének helye. Ez alapértelmezés szerint a [.filename]#/usr/shared/doc#. | Az elkészült dokumentáció telepítésének helye. Ez alapértelmezés szerint a [.filename]#/usr/share/doc#. | ||||
A folyamathoz kapcsolódóan további rendszerszintû man:make[1] változókról a man:make.conf[5] man oldalon olvashatunk. | A folyamathoz kapcsolódóan további rendszerszintû man:make[1] változókról a man:make.conf[5] man oldalon olvashatunk. | ||||
A FreeBSD dokumentációjának elõállításáért felelõs rendszerben használható man:make[1] további változók bemutatásával kapcsolatban pedig olvassuk el az link:{fdp-primer}[A FreeBSD Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek] címû könyvet. | A FreeBSD dokumentációjának elõállításáért felelõs rendszerben használható man:make[1] további változók bemutatásával kapcsolatban pedig olvassuk el az link:{fdp-primer}[A FreeBSD Dokumentációs Projekt irányelvei kezdõknek] címû könyvet. | ||||
[[updating-installed-documentation]] | [[updating-installed-documentation]] | ||||
=== A FreeBSD dokumentációjának telepítése forrásból | === A FreeBSD dokumentációjának telepítése forrásból | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 60 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
Az eddigi összefoglaltaknak megfelelõen a dokumentációs portokat forrásból a következõ paranccsal lehet telepíteni (`root` felhasználóként): | Az eddigi összefoglaltaknak megfelelõen a dokumentációs portokat forrásból a következõ paranccsal lehet telepíteni (`root` felhasználóként): | ||||
[source,shell] | [source,shell] | ||||
.... | .... | ||||
# cd /usr/ports/misc/freebsd-doc-en | # cd /usr/ports/misc/freebsd-doc-en | ||||
# make install clean | # make install clean | ||||
.... | .... | ||||
Ennek hatására elõáll és telepítõdik a [.filename]#/usr/local/shared/doc/freebsd# könyvtárba az angol nyelvû dokumentáció állományokra bontott HTML formátumban (hasonlóan a http://www.FreeBSD.org[http://www.FreeBSD.org] tartalmához). | Ennek hatására elõáll és telepítõdik a [.filename]#/usr/local/share/doc/freebsd# könyvtárba az angol nyelvû dokumentáció állományokra bontott HTML formátumban (hasonlóan a http://www.FreeBSD.org[http://www.FreeBSD.org] tartalmához). | ||||
[[doc-ports-options]] | [[doc-ports-options]] | ||||
===== Gyakori beállítások | ===== Gyakori beállítások | ||||
A dokumentációs portok alapértelmezett viselkedése több különbözõ opció segítségével is befolyásolható. Ezek közül most összefoglalunk néhányat: | A dokumentációs portok alapértelmezett viselkedése több különbözõ opció segítségével is befolyásolható. Ezek közül most összefoglalunk néhányat: | ||||
`WITH_HTML`:: | `WITH_HTML`:: | ||||
Minden dokumentum egyetlen HTML állományba kerüljön. A végeredmény ekkor az adott dokumentum típusának megfelelõen [.filename]#article.html# (cikk) vagy [.filename]#book.html# (könyv) néven keletkezik (képekkel együtt). | Minden dokumentum egyetlen HTML állományba kerüljön. A végeredmény ekkor az adott dokumentum típusának megfelelõen [.filename]#article.html# (cikk) vagy [.filename]#book.html# (könyv) néven keletkezik (képekkel együtt). | ||||
`WITH_PDF`:: | `WITH_PDF`:: | ||||
Minden dokumentum Adobe(R) Portable Document Format típusú állományban jön létre. Ezek az állományok a Ghostscript vagy más egyéb PDF nézegetõkkel nyithatóak meg. Ekkor a dokumentáció konkrét típusától függõen az állományok [.filename]#article.pdf# (cikk) vagy [.filename]#book.pdf# (könyv) néven állítódnak elõ. | Minden dokumentum Adobe(R) Portable Document Format típusú állományban jön létre. Ezek az állományok a Ghostscript vagy más egyéb PDF nézegetõkkel nyithatóak meg. Ekkor a dokumentáció konkrét típusától függõen az állományok [.filename]#article.pdf# (cikk) vagy [.filename]#book.pdf# (könyv) néven állítódnak elõ. | ||||
`DOCBASE`:: | `DOCBASE`:: | ||||
A dokumentáció telepítésének helye. Alapértelmezés szerint ez a [.filename]#/usr/local/shared/doc/freebsd# könyvtár. | A dokumentáció telepítésének helye. Alapértelmezés szerint ez a [.filename]#/usr/local/share/doc/freebsd# könyvtár. | ||||
+ | + | ||||
[NOTE] | [NOTE] | ||||
==== | ==== | ||||
Ügyeljünk arra, hogy a telepítés alapértelmezett célkönyvtára eltér a CVSup módszerétõl. Ugyanis mivel ilyenkor egy portot telepítünk, a tartalma alapértelmezés szerint a [.filename]#/usr/local# könyvtáron belülre kerül. Ez azonban a `PREFIX` változó átállításával tetszõleges megváltoztatható. | Ügyeljünk arra, hogy a telepítés alapértelmezett célkönyvtára eltér a CVSup módszerétõl. Ugyanis mivel ilyenkor egy portot telepítünk, a tartalma alapértelmezés szerint a [.filename]#/usr/local# könyvtáron belülre kerül. Ez azonban a `PREFIX` változó átállításával tetszõleges megváltoztatható. | ||||
==== | ==== | ||||
Az elõbbieket most egy rövid példán keresztül összefoglaljuk. A következõ paranccsal tudjuk tehát a magyar nyelvû dokumentáció Portable Document Format változatát telepíteni: | Az elõbbieket most egy rövid példán keresztül összefoglaljuk. A következõ paranccsal tudjuk tehát a magyar nyelvû dokumentáció Portable Document Format változatát telepíteni: | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 68 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
==== A FreeBSD-CURRENT használata | ==== A FreeBSD-CURRENT használata | ||||
. Iratkozzunk fel az {freebsd-current} és {svn-src-head} listákra. Ez nem egyszerûen hasznos, hanem _elengedhetetlen_. Ha nem vagyunk a _{freebsd-current}_ listán, akkor nem fogjuk látni a rendszer aktuális állapotára vonatkozó megjegyzéseket, és így esetleg feleslegesen öljük az idõnket olyan problémák megoldásába, amelyeket mások már korábban megoldottak. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy így elszalasztjuk a rendszerünk folyamatos életbentartására vonatkozó létfontosságú bejelentéseket. | . Iratkozzunk fel az {freebsd-current} és {svn-src-head} listákra. Ez nem egyszerûen hasznos, hanem _elengedhetetlen_. Ha nem vagyunk a _{freebsd-current}_ listán, akkor nem fogjuk látni a rendszer aktuális állapotára vonatkozó megjegyzéseket, és így esetleg feleslegesen öljük az idõnket olyan problémák megoldásába, amelyeket mások már korábban megoldottak. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy így elszalasztjuk a rendszerünk folyamatos életbentartására vonatkozó létfontosságú bejelentéseket. | ||||
+ | + | ||||
Az {svn-src-head} listán láthatjuk az a forráskód egyes változtatásaihoz tartozó naplóbejegyzéseket, a hozzájuk tartozó esetleges mellékhatások ismertetésével együtt. | Az {svn-src-head} listán láthatjuk az a forráskód egyes változtatásaihoz tartozó naplóbejegyzéseket, a hozzájuk tartozó esetleges mellékhatások ismertetésével együtt. | ||||
+ | + | ||||
A listákra vagy a {mailman-lists-url} oldalon található többi lista valamelyikére úgy tudunk feliratkozni, ha rákattintunk a nevére. A további lépésekrõl ezt követõen itt kapunk értesítést. Amennyiben a teljes forrásfa változásai érdekelnek minket, javasoljuk az {svn-src-all} lista olvasását. | A listákra vagy a {mailman-lists-url} oldalon található többi lista valamelyikére úgy tudunk feliratkozni, ha rákattintunk a nevére. A további lépésekrõl ezt követõen itt kapunk értesítést. Amennyiben a teljes forrásfa változásai érdekelnek minket, javasoljuk az {svn-src-all} lista olvasását. | ||||
. A crossref:mirrors[mirrors,tükrözések] egyikérõl töltsük le a FreeBSD forrását. Erre két mód is kínálkozik: | . A crossref:mirrors[mirrors,tükrözések] egyikérõl töltsük le a FreeBSD forrását. Erre két mód is kínálkozik: | ||||
.. Használjuk a crossref:mirrors[cvsup,cvsup] programot a [.filename]#/usr/shared/examples/cvsup# könyvtárban található [.filename]#standard-supfile# állománnyal. Ez a leginkább ajánlott módszer, hiszen így csak egyszer kell letölteni az egész gyûjteményt, majd ezután már csak a változásokat. Sokan a `cvsup` parancsot a `cron` parancson keresztül adják ki, és ezzel mindig automatikusan frissítik a forrásaikat. A crossref:mirrors[cvsup,cvsup] mûködését a fentebb említett minta [.filename]#supfile# állomány megfelelõ módosításával tudjuk a saját környezetünkhöz igazítani. | .. Használjuk a crossref:mirrors[cvsup,cvsup] programot a [.filename]#/usr/share/examples/cvsup# könyvtárban található [.filename]#standard-supfile# állománnyal. Ez a leginkább ajánlott módszer, hiszen így csak egyszer kell letölteni az egész gyûjteményt, majd ezután már csak a változásokat. Sokan a `cvsup` parancsot a `cron` parancson keresztül adják ki, és ezzel mindig automatikusan frissítik a forrásaikat. A crossref:mirrors[cvsup,cvsup] mûködését a fentebb említett minta [.filename]#supfile# állomány megfelelõ módosításával tudjuk a saját környezetünkhöz igazítani. | ||||
+ | + | ||||
[NOTE] | [NOTE] | ||||
==== | ==== | ||||
Az említett [.filename]#standard-supfile# állomány eredetileg nem a FreeBSD-CURRENT, hanem inkább a FreeBSD biztonsági problémáit érintõ javítások követésére használatos. A FreeBSD-CURRENT forrásainak eléréséhez a következõ sort kell kicserélnünk ebben az állományban: | Az említett [.filename]#standard-supfile# állomány eredetileg nem a FreeBSD-CURRENT, hanem inkább a FreeBSD biztonsági problémáit érintõ javítások követésére használatos. A FreeBSD-CURRENT forrásainak eléréséhez a következõ sort kell kicserélnünk ebben az állományban: | ||||
[.programlisting] | [.programlisting] | ||||
.... | .... | ||||
*default release=cvs tag=RELENG_X_Y | *default release=cvs tag=RELENG_X_Y | ||||
Show All 40 Lines | |||||
. Iratkozzunk fel a {freebsd-stable} listára. Ezen keresztül értesülhetünk a FreeBSD-STABLE használata során felmerülõ fordítási függõségekrõl vagy más, külön figyelmet igénylõ problémákról. Gyakran ezen a levelezési listán elmélkednek a fejlesztõk a vitatott javításokról vagy frissítésekrõl, amibe a felhasználók is beleszólhatnak, ha a szóbanforgó változtatással kapcsolatban bármilyen problémájuk vagy ötletünk van. | . Iratkozzunk fel a {freebsd-stable} listára. Ezen keresztül értesülhetünk a FreeBSD-STABLE használata során felmerülõ fordítási függõségekrõl vagy más, külön figyelmet igénylõ problémákról. Gyakran ezen a levelezési listán elmélkednek a fejlesztõk a vitatott javításokról vagy frissítésekrõl, amibe a felhasználók is beleszólhatnak, ha a szóbanforgó változtatással kapcsolatban bármilyen problémájuk vagy ötletünk van. | ||||
+ | + | ||||
Iratkozzunk fel a követni kívánt ághoz tartozó SVN levelezési listára. Például ha a 7-STABLE ág változásait követjük, akkor az link:{svn-src-stable-7-url}[svn-src-stable-7] listára érdemes feliratkoznunk. Ennek segítségével elolvashatjuk az egyes változtatásokhoz tartozó naplóbejegyzéseket, a rájuk vonatkozó esetleges mellékhatások ismertetésével együtt. | Iratkozzunk fel a követni kívánt ághoz tartozó SVN levelezési listára. Például ha a 7-STABLE ág változásait követjük, akkor az link:{svn-src-stable-7-url}[svn-src-stable-7] listára érdemes feliratkoznunk. Ennek segítségével elolvashatjuk az egyes változtatásokhoz tartozó naplóbejegyzéseket, a rájuk vonatkozó esetleges mellékhatások ismertetésével együtt. | ||||
+ | + | ||||
Ezekre, valamint a {mailman-lists-url} címen elérhetõ listák valamelyikére úgy tudunk feliratkozni, ha a nevükre kattintunk. A további teendõk ezután itt jelennek meg. | Ezekre, valamint a {mailman-lists-url} címen elérhetõ listák valamelyikére úgy tudunk feliratkozni, ha a nevükre kattintunk. A további teendõk ezután itt jelennek meg. | ||||
. Amennyiben egy új rendszert akarunk telepíteni és a FreeBSD-STABLE havonta készült pillanatképeit akarjuk rajta futtatni, akkor errõl bõvebb felvilágosítást a link:https://www.FreeBSD.org/snapshots/[Pillanatképek] honlapján találhatunk (angolul). Emellett a legfrissebb FreeBSD-STABLE kiadást telepíthetjük a crossref:mirrors[mirrors,tükrözések] valamelyikérõl is, majd innen a lentebb található utasítások szerint tudunk hozzáférni a FreeBSD-STABLE forráskódjának legfrissebb változatához. | . Amennyiben egy új rendszert akarunk telepíteni és a FreeBSD-STABLE havonta készült pillanatképeit akarjuk rajta futtatni, akkor errõl bõvebb felvilágosítást a link:https://www.FreeBSD.org/snapshots/[Pillanatképek] honlapján találhatunk (angolul). Emellett a legfrissebb FreeBSD-STABLE kiadást telepíthetjük a crossref:mirrors[mirrors,tükrözések] valamelyikérõl is, majd innen a lentebb található utasítások szerint tudunk hozzáférni a FreeBSD-STABLE forráskódjának legfrissebb változatához. | ||||
+ | + | ||||
Ha már fut a gépünkön a FreeBSD egy korábbi kiadása, és ezt akarjuk forráson keresztül frissíteni, akkor ezt a FreeBSD crossref:mirrors[mirrors,tükrözéseivel] könnyedén megtehetjük. Két módon is: | Ha már fut a gépünkön a FreeBSD egy korábbi kiadása, és ezt akarjuk forráson keresztül frissíteni, akkor ezt a FreeBSD crossref:mirrors[mirrors,tükrözéseivel] könnyedén megtehetjük. Két módon is: | ||||
.. Használjuk a crossref:mirrors[cvsup,cvsup] programot a [.filename]#/usr/shared/examples/cvsup# könyvtárból származó [.filename]#stable-supfile# állománnyal. Ez a leginkább ajánlott módszer, mivel így csak egyszer kell letölteni a teljes gyûjteményt, utána már csak a hozzá tartozó változtatásokra van szükségünk. A `cvsup` parancsot sokan a `cron` segítségével futtatják, és ezzel automatikusan frissülnek a forrásainak. A crossref:mirrors[cvsup,cvsup] mûködését környezetünkhöz az elõbb említett minta [.filename]#supfile# megfelelõ módosításával tudjuk behangolni. | .. Használjuk a crossref:mirrors[cvsup,cvsup] programot a [.filename]#/usr/share/examples/cvsup# könyvtárból származó [.filename]#stable-supfile# állománnyal. Ez a leginkább ajánlott módszer, mivel így csak egyszer kell letölteni a teljes gyûjteményt, utána már csak a hozzá tartozó változtatásokra van szükségünk. A `cvsup` parancsot sokan a `cron` segítségével futtatják, és ezzel automatikusan frissülnek a forrásainak. A crossref:mirrors[cvsup,cvsup] mûködését környezetünkhöz az elõbb említett minta [.filename]#supfile# megfelelõ módosításával tudjuk behangolni. | ||||
.. Használjuk a CTM programot. Ha nincs olcsó vagy gyors internetkapcsolatunk, akkor érdemes ezt a módszert választani. | .. Használjuk a CTM programot. Ha nincs olcsó vagy gyors internetkapcsolatunk, akkor érdemes ezt a módszert választani. | ||||
. Alapvetõen azonban ha gyorsan szeretnénk hozzájutni a forrásokhoz és a sávszélesség nem meghatározó tényezõ, akkor helyette válasszuk a `cvsup` vagy az `ftp` használatát, és csak minden más esetben CTM-et. | . Alapvetõen azonban ha gyorsan szeretnénk hozzájutni a forrásokhoz és a sávszélesség nem meghatározó tényezõ, akkor helyette válasszuk a `cvsup` vagy az `ftp` használatát, és csak minden más esetben CTM-et. | ||||
. Mielõtt lefordítanánk a FreeBSD-STABLE változatát, figyelmesen olvassuk át a [.filename]#/usr/src# könyvtárban levõ [.filename]#Makefile# állományt. Az átállási folyamat részeként elõször minden bizonnyal <<makeworld,telepítenünk kell egy új rendszermagot és újra kell fordítanunk az alaprendszert>>. A {freebsd-stable} valamint a [.filename]#/usr/src/UPDATING# elolvasásából értesülhetünk azokról az egyéb, gyakran nagyon fontos változásokról, melyek elengedhetetlenek lesznek a következõ kiadás használatához. | . Mielõtt lefordítanánk a FreeBSD-STABLE változatát, figyelmesen olvassuk át a [.filename]#/usr/src# könyvtárban levõ [.filename]#Makefile# állományt. Az átállási folyamat részeként elõször minden bizonnyal <<makeworld,telepítenünk kell egy új rendszermagot és újra kell fordítanunk az alaprendszert>>. A {freebsd-stable} valamint a [.filename]#/usr/src/UPDATING# elolvasásából értesülhetünk azokról az egyéb, gyakran nagyon fontos változásokról, melyek elengedhetetlenek lesznek a következõ kiadás használatához. | ||||
[[synching]] | [[synching]] | ||||
== A forrás szinkronizálása | == A forrás szinkronizálása | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 146 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
[IMPORTANT] | [IMPORTANT] | ||||
==== | ==== | ||||
A korábban tárgyaltak szerint az [.filename]#UPDATING# elolvasása nem helyettesíti a megfelelõ levelezési listák figyelemmel kísérését. Ez a két elvárás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. | A korábban tárgyaltak szerint az [.filename]#UPDATING# elolvasása nem helyettesíti a megfelelõ levelezési listák figyelemmel kísérését. Ez a két elvárás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. | ||||
==== | ==== | ||||
[[make-conf]] | [[make-conf]] | ||||
=== Ellenõrizzük az [.filename]#/etc/make.conf# állományt | === Ellenõrizzük az [.filename]#/etc/make.conf# állományt | ||||
Vizsgáljuk át a [.filename]#/usr/shared/examples/etc/make.conf# és az [.filename]#/etc/make.conf# állományokat. Az elõbbi tartalmaz néhány alapértelmezett beállítást - ezek javarészét megjegyzésbe rakták. Ha használni akarjuk a rendszer lefordítása során, tegyük bele ezeket az [.filename]#/etc/make.conf# állományba. Ne felejtsük el azonban, hogy minden, amit megadunk az [.filename]#/etc/make.conf# állományba, a `make` minden egyes elindításakor felhasználásra kerül. Éppen ezért olyanokat érdemes itt beállítani, amik az egész rendszerünket érintik. | Vizsgáljuk át a [.filename]#/usr/share/examples/etc/make.conf# és az [.filename]#/etc/make.conf# állományokat. Az elõbbi tartalmaz néhány alapértelmezett beállítást - ezek javarészét megjegyzésbe rakták. Ha használni akarjuk a rendszer lefordítása során, tegyük bele ezeket az [.filename]#/etc/make.conf# állományba. Ne felejtsük el azonban, hogy minden, amit megadunk az [.filename]#/etc/make.conf# állományba, a `make` minden egyes elindításakor felhasználásra kerül. Éppen ezért olyanokat érdemes itt beállítani, amik az egész rendszerünket érintik. | ||||
A legtöbb felhasználó számára az [.filename]#/etc/make.conf# állományhoz a [.filename]#/usr/shared/examples/etc/make.conf# állományban található `CFLAGS` és `NO_PROFILE` sorokra lesz szüksége, melyeket kivehetünk a megjegyzésbõl. | A legtöbb felhasználó számára az [.filename]#/etc/make.conf# állományhoz a [.filename]#/usr/share/examples/etc/make.conf# állományban található `CFLAGS` és `NO_PROFILE` sorokra lesz szüksége, melyeket kivehetünk a megjegyzésbõl. | ||||
A többi definíció (`COPTFLAGS`, `NOPORTDOCS` és így tovább) használatáról már mindenki maga dönt. | A többi definíció (`COPTFLAGS`, `NOPORTDOCS` és így tovább) használatáról már mindenki maga dönt. | ||||
[[updating-etc]] | [[updating-etc]] | ||||
=== Frissítsük az [.filename]#/etc# tartalmát | === Frissítsük az [.filename]#/etc# tartalmát | ||||
Az [.filename]#/etc# könyvtár tartalmazza a rendszer beállításaival kapcsolatos információk jelentõs részét, valamint a rendszer indítása során lefutó szkripteket. Egyes szkriptek a FreeBSD verzióiról verzióira változnak. | Az [.filename]#/etc# könyvtár tartalmazza a rendszer beállításaival kapcsolatos információk jelentõs részét, valamint a rendszer indítása során lefutó szkripteket. Egyes szkriptek a FreeBSD verzióiról verzióira változnak. | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 555 Lines • Show Last 20 Lines |