Differential D29951 Diff 88054 documentation/content/hu/books/handbook/advanced-networking/_index.adoc
Changeset View
Changeset View
Standalone View
Standalone View
documentation/content/hu/books/handbook/advanced-networking/_index.adoc
Show First 20 Lines • Show All 1,874 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
A hidak és az STP paraméterei az alap FreeBSD rendszerben megtalálható SNMP démonnal felügyelhetõek. A hídhoz exportált felügyeleti információk (Management Information Base, MIB) megfelelnek az IETF által elõírt szabványoknak, így akár tetszõleges SNMP kliens vagy bármilyen más felügyeleti szoftver alkalmas az olvasásukra. | A hidak és az STP paraméterei az alap FreeBSD rendszerben megtalálható SNMP démonnal felügyelhetõek. A hídhoz exportált felügyeleti információk (Management Information Base, MIB) megfelelnek az IETF által elõírt szabványoknak, így akár tetszõleges SNMP kliens vagy bármilyen más felügyeleti szoftver alkalmas az olvasásukra. | ||||
A hidat mûködtetõ gépen az [.filename]#/etc/snmp.config# állományban engedélyezzük a `begemotSnmpdModulePath."bridge" = "/usr/lib/snmp_bridge.so"` sort és indítsuk el a bsnmpd démont. Itt még szükség lehet más beállítások, például a közösségek nevének (community name) vagy a hozzáférési listák (access list) módosítására is. Ezzel kapcsolatban a man:bsnmpd[1] és az man:snmp_bridge[3] man oldalakat lapozzuk fel. | A hidat mûködtetõ gépen az [.filename]#/etc/snmp.config# állományban engedélyezzük a `begemotSnmpdModulePath."bridge" = "/usr/lib/snmp_bridge.so"` sort és indítsuk el a bsnmpd démont. Itt még szükség lehet más beállítások, például a közösségek nevének (community name) vagy a hozzáférési listák (access list) módosítására is. Ezzel kapcsolatban a man:bsnmpd[1] és az man:snmp_bridge[3] man oldalakat lapozzuk fel. | ||||
A következõ példában a Net-SNMP nevû szoftver (package:net-mgmt/net-snmp[]) fogjuk használni a híd elérésére, de ugyanerre a package:net-mgmt/bsnmptools[] port is alkalmas. Az SNMP klienst használó gépen egészítsük ki az [.filename]#$HOME/.snmp/snmp.conf# állományt a híd felügyeleti információinak importálásával az Net-SNMP rendszerébe: | A következõ példában a Net-SNMP nevû szoftver (package:net-mgmt/net-snmp[]) fogjuk használni a híd elérésére, de ugyanerre a package:net-mgmt/bsnmptools[] port is alkalmas. Az SNMP klienst használó gépen egészítsük ki az [.filename]#$HOME/.snmp/snmp.conf# állományt a híd felügyeleti információinak importálásával az Net-SNMP rendszerébe: | ||||
[.programlisting] | [.programlisting] | ||||
.... | .... | ||||
mibdirs +/usr/shared/snmp/mibs | mibdirs +/usr/share/snmp/mibs | ||||
mibs +BRIDGE-MIB:RSTP-MIB:BEGEMOT-MIB:BEGEMOT-BRIDGE-MIB | mibs +BRIDGE-MIB:RSTP-MIB:BEGEMOT-MIB:BEGEMOT-BRIDGE-MIB | ||||
.... | .... | ||||
Az IETF BRIDGE-MIB (RFC 4188) használatán keresztül így tudjuk elindítani egy híd felügyeletét: | Az IETF BRIDGE-MIB (RFC 4188) használatán keresztül így tudjuk elindítani egy híd felügyeletét: | ||||
[source,shell] | [source,shell] | ||||
.... | .... | ||||
% snmpwalk -v 2c -c public bridge1.example.com mib-2.dot1dBridge | % snmpwalk -v 2c -c public bridge1.example.com mib-2.dot1dBridge | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 253 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
A FreeBSD képes hálózaton keresztül elindulni és helyi lemez nélkül egy NFS szerver által megosztott állományrendszer csatlakoztatásával mûködni. Ehhez a szabványos konfigurációs állományok módosításán kívül semmi másra nincs szükségünk. Egy ilyen rendszert viszonylag könnyû beállítani, mivel az összes hozzávaló szinte készen elérhetõ: | A FreeBSD képes hálózaton keresztül elindulni és helyi lemez nélkül egy NFS szerver által megosztott állományrendszer csatlakoztatásával mûködni. Ehhez a szabványos konfigurációs állományok módosításán kívül semmi másra nincs szükségünk. Egy ilyen rendszert viszonylag könnyû beállítani, mivel az összes hozzávaló szinte készen elérhetõ: | ||||
* Rögtön adott legalább két módszer, ha a rendszermagot hálózaton keresztül akarjuk betölteni: | * Rögtön adott legalább két módszer, ha a rendszermagot hálózaton keresztül akarjuk betölteni: | ||||
** PXE: az Intel(R) által fejlesztett Preboot eXecution Environment ("indítás elõtti végrehajtási környezet") nevû rendszer a hálózati kártyákba vagy alaplapokba épített ROM segítségével teszi lehetõvé az intelligens rendszerindítást. A man:pxeboot[8] man oldalán olvashatunk errõl részletesebben. | ** PXE: az Intel(R) által fejlesztett Preboot eXecution Environment ("indítás elõtti végrehajtási környezet") nevû rendszer a hálózati kártyákba vagy alaplapokba épített ROM segítségével teszi lehetõvé az intelligens rendszerindítást. A man:pxeboot[8] man oldalán olvashatunk errõl részletesebben. | ||||
** Az Etherboot port (package:net/etherboot[]) olyan ROM-ba programozható kódot készít, amellyel rendszermagokat tudunk hálózaton keresztül betölteni. Ez a kód egyaránt felhasználható egy hálózati rendszerindító PROM beégetéséhez, vagy betölthetõ a helyi floppy (esetleg merev)lemezrõl, illetve MS-DOS(R) rendszer alól. Elég sok hálózati kártya támogatja ezt a módot. | ** Az Etherboot port (package:net/etherboot[]) olyan ROM-ba programozható kódot készít, amellyel rendszermagokat tudunk hálózaton keresztül betölteni. Ez a kód egyaránt felhasználható egy hálózati rendszerindító PROM beégetéséhez, vagy betölthetõ a helyi floppy (esetleg merev)lemezrõl, illetve MS-DOS(R) rendszer alól. Elég sok hálózati kártya támogatja ezt a módot. | ||||
* Egy mintaszkript ([.filename]#/usr/shared/examples/diskless/clone_root#) is próbálja megkönnyíteni a szerveren a munkaállomás rendszerindító állományrendszerének létrehozását és karbantartását. Ezt a szkriptet valószínûleg némileg módosítani kell, de így is sokat segít az elindulásban. | * Egy mintaszkript ([.filename]#/usr/share/examples/diskless/clone_root#) is próbálja megkönnyíteni a szerveren a munkaállomás rendszerindító állományrendszerének létrehozását és karbantartását. Ezt a szkriptet valószínûleg némileg módosítani kell, de így is sokat segít az elindulásban. | ||||
* Az [.filename]#/etc# könyvtárban található szabványos rendszerindításhoz használt állományok, amelyekkel a lemez nélküli indulást lehet detektálni és segíteni. | * Az [.filename]#/etc# könyvtárban található szabványos rendszerindításhoz használt állományok, amelyekkel a lemez nélküli indulást lehet detektálni és segíteni. | ||||
* A lapozás, amennyiben szükséges, NFS vagy helyi lemez segítségével oldható meg. | * A lapozás, amennyiben szükséges, NFS vagy helyi lemez segítségével oldható meg. | ||||
Számos módon állíthatunk be egy lemez nélküli munkaállomást. Rengeteg részbõl tevõdik össze, és ezek legtöbbje remekül testreszabható az igényeinknek. A továbbiakban egy teljes rendszer összeállításának lehetséges variációit ismertetjük, különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy egyszerûek és a hagyományos FreeBSD indítószkriptekkel kompatibilisek maradjanak. A bemutatandó rendszer a következõ jellemzõkkel bír: | Számos módon állíthatunk be egy lemez nélküli munkaállomást. Rengeteg részbõl tevõdik össze, és ezek legtöbbje remekül testreszabható az igényeinknek. A továbbiakban egy teljes rendszer összeállításának lehetséges variációit ismertetjük, különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy egyszerûek és a hagyományos FreeBSD indítószkriptekkel kompatibilisek maradjanak. A bemutatandó rendszer a következõ jellemzõkkel bír: | ||||
* A lemez nélküli munkaállomások megosztott [.filename]#/# és [.filename]#/usr# állományrendszereket használnak. | * A lemez nélküli munkaállomások megosztott [.filename]#/# és [.filename]#/usr# állományrendszereket használnak. | ||||
+ | + | ||||
A rendszer indításához használt gyökér állományrendszer a szabvány FreeBSD-s gyökér (ez általában a szerveré), ahol néhány állományt felülírtunk a lemez nélküli mûködéshez vagy azért, mert egyszerûen az adott munkaállomáshoz tartozik. | A rendszer indításához használt gyökér állományrendszer a szabvány FreeBSD-s gyökér (ez általában a szerveré), ahol néhány állományt felülírtunk a lemez nélküli mûködéshez vagy azért, mert egyszerûen az adott munkaállomáshoz tartozik. | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 127 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
# gmake bin32/eszköztípus.fd0 | # gmake bin32/eszköztípus.fd0 | ||||
.... | .... | ||||
Az _eszköztípus_ a lemez nélküli munkaállomás Ethernet kártyájától függ. Az ugyanebben a könyvtárban található [.filename]#NIC# állományból tudjuk kiolvasni, hogy az adott kártyához melyik _eszköztípus_ tartozik. | Az _eszköztípus_ a lemez nélküli munkaállomás Ethernet kártyájától függ. Az ugyanebben a könyvtárban található [.filename]#NIC# állományból tudjuk kiolvasni, hogy az adott kártyához melyik _eszköztípus_ tartozik. | ||||
==== A rendszer indítása PXE használatával | ==== A rendszer indítása PXE használatával | ||||
Alapértelmezés szerint a man:pxeboot[8] betöltõ a rendszermagot NFS-en keresztül tölti be. Ha az [.filename]#/etc/make.conf# állományban a `LOADER_TFTP_SUPPORT` beállítást adjuk meg, akkor TFTP támogatással is lefordítható. Ezzel kapcsolatban a [.filename]#/usr/shared/examples/etc/make.conf# állományban található megjegyzéseket érdemes elolvasnunk. | Alapértelmezés szerint a man:pxeboot[8] betöltõ a rendszermagot NFS-en keresztül tölti be. Ha az [.filename]#/etc/make.conf# állományban a `LOADER_TFTP_SUPPORT` beállítást adjuk meg, akkor TFTP támogatással is lefordítható. Ezzel kapcsolatban a [.filename]#/usr/share/examples/etc/make.conf# állományban található megjegyzéseket érdemes elolvasnunk. | ||||
A [.filename]#make.conf# állományban még további két másik hasznos opciót is találhatunk a soros vonali konzollal üzemelõ lemez nélküli gépek számára: az egyik a `BOOT_PXELDR_PROBE_KEYBOARD`, a másik pedig a `BOOT_PXELDR_ALWAYS_SERIAL`. | A [.filename]#make.conf# állományban még további két másik hasznos opciót is találhatunk a soros vonali konzollal üzemelõ lemez nélküli gépek számára: az egyik a `BOOT_PXELDR_PROBE_KEYBOARD`, a másik pedig a `BOOT_PXELDR_ALWAYS_SERIAL`. | ||||
A gép indításakor úgy tudjuk beüzemelni a PXE használatát, ha a BIOS beállításai között a `Boot from network` opciót választjuk ki, vagy a gép bekapcsolása után lenyomjuk hozzá a megfelelõ funkcióbillentyût. | A gép indításakor úgy tudjuk beüzemelni a PXE használatát, ha a BIOS beállításai között a `Boot from network` opciót választjuk ki, vagy a gép bekapcsolása után lenyomjuk hozzá a megfelelõ funkcióbillentyût. | ||||
==== A TFTP és NFS szerverek beállítása | ==== A TFTP és NFS szerverek beállítása | ||||
Ha a PXE vagy az Etherboot a TFTP protokollt használja, akkor az állományszerveren a tftpd démont kell elindítani: | Ha a PXE vagy az Etherboot a TFTP protokollt használja, akkor az állományszerveren a tftpd démont kell elindítani: | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 156 Lines • ▼ Show 20 Lines | |||||
Az isdn4bsd szoftver segítségével kapcsolódni tudunk más ISDN útválasztókhoz IP-n keresztül a nyers HDLC felett, vagy szinkron PPP használatával. Mindezeket a rendszermagban található PPP-re vagy az `isppp`-re építkezik. | Az isdn4bsd szoftver segítségével kapcsolódni tudunk más ISDN útválasztókhoz IP-n keresztül a nyers HDLC felett, vagy szinkron PPP használatával. Mindezeket a rendszermagban található PPP-re vagy az `isppp`-re építkezik. | ||||
FreeBSD alatt egyre több PC-s ISDN kártyához készül el a támogatás, és a visszajelzések azt mutatják, hogy Európában és a világ minden részén sikerrel használják ezeket. | FreeBSD alatt egyre több PC-s ISDN kártyához készül el a támogatás, és a visszajelzések azt mutatják, hogy Európában és a világ minden részén sikerrel használják ezeket. | ||||
A passzív ISDN kártyák közül is leginkább az Infineon (korábban Siemens) gyártmányú ISAC/HSCX/IPAC ISDN chipkészletek támogatottak, de a Cologne chippel rendelkezõ (de csak ISA buszos) ISDN kártyák, a Winbond W6692 chipes PCI buszos kártyák, és a Tiger300/320/ISAC chipkészletek egyes változatai, valamint néhány gyártófüggõ chipkészlettel rendelkezõ kártya, mint például az AVM Fritz!Card PCI V.1.0 és az AVM Fritz!Card PnP is remekül mûködik. | A passzív ISDN kártyák közül is leginkább az Infineon (korábban Siemens) gyártmányú ISAC/HSCX/IPAC ISDN chipkészletek támogatottak, de a Cologne chippel rendelkezõ (de csak ISA buszos) ISDN kártyák, a Winbond W6692 chipes PCI buszos kártyák, és a Tiger300/320/ISAC chipkészletek egyes változatai, valamint néhány gyártófüggõ chipkészlettel rendelkezõ kártya, mint például az AVM Fritz!Card PCI V.1.0 és az AVM Fritz!Card PnP is remekül mûködik. | ||||
Jelenleg a következõ aktív ISDN kártyákat támogatja a rendszer: AVM B1 (ISA és PCI) BRI kártyák és az AVM T1 PCI PRI kártyák. | Jelenleg a következõ aktív ISDN kártyákat támogatja a rendszer: AVM B1 (ISA és PCI) BRI kártyák és az AVM T1 PCI PRI kártyák. | ||||
Az isdn4bsd dokumentációját a rendszerünkön belül a [.filename]#/usr/shared/examples/isdn/# könyvtárban találhatjuk meg, vagy közvetlenül http://www.freebsd-support.de/i4b/[az isdn4bsd honlapján], ahol több hivatkozást is találunk tippekre, hibajegyzékekre és bõségesebb dokumentációra, például http://people.FreeBSD.org/~hm/[az isdn4bsd saját kézikönyvére]. | Az isdn4bsd dokumentációját a rendszerünkön belül a [.filename]#/usr/share/examples/isdn/# könyvtárban találhatjuk meg, vagy közvetlenül http://www.freebsd-support.de/i4b/[az isdn4bsd honlapján], ahol több hivatkozást is találunk tippekre, hibajegyzékekre és bõségesebb dokumentációra, például http://people.FreeBSD.org/~hm/[az isdn4bsd saját kézikönyvére]. | ||||
Ha szeretnénk egy másik ISDN protokoll támogatásának kifejlesztésében résztvenni, vagy egy jelenleg még nem támogatott ISDN kártyát használhatóvá tenni, esetleg valamilyen más módon segíteni az isdn4bsd ügyét, vegyük fel a kapcsolatot {hm} fejlesztõvel. | Ha szeretnénk egy másik ISDN protokoll támogatásának kifejlesztésében résztvenni, vagy egy jelenleg még nem támogatott ISDN kártyát használhatóvá tenni, esetleg valamilyen más módon segíteni az isdn4bsd ügyét, vegyük fel a kapcsolatot {hm} fejlesztõvel. | ||||
Az isdn4bsd telepítésével, beállításával és hibaelhárításával kapcsolatos kérdéseinket a link:{freebsd-isdn-url}[freebsd-isdn] levelezési listán tehetjük fel. | Az isdn4bsd telepítésével, beállításával és hibaelhárításával kapcsolatos kérdéseinket a link:{freebsd-isdn-url}[freebsd-isdn] levelezési listán tehetjük fel. | ||||
=== ISDN terminál adapterek | === ISDN terminál adapterek | ||||
Az ISDN számára olyanok a terminál adapterek, mint a hagyományos telefonvonalak számára a modemek. | Az ISDN számára olyanok a terminál adapterek, mint a hagyományos telefonvonalak számára a modemek. | ||||
▲ Show 20 Lines • Show All 967 Lines • Show Last 20 Lines |